Jelenlegi hely

Bakonyi Ház

A Laczkó Dezső Múzeum szomszédságában áll az ún. Bakonyi Ház, amely az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. 1935-ben közadakozásból épült egy öcsi kisnemesi lakóház mintájára. Tervezői: Nagy László néprajzkutató és Linzmayer György építészmérnök voltak.

Az épület háromosztatú, nád héjazatú, döngölt földpadlós. Hosszanti, a virágoskertre néző homlokzata előtt mellvédes, törpeoszlopos, kosárívgörbés, boltozott áthidalású tornác húzódik, amelynek külső oldalát ívenként vakolatkeret díszíti. Ez az épület a korabeli lakóházak között a fejlettebb változatot képviseli.

A lakótér egyetlen bejáraton keresztül közelíthető meg. Középen található a szabadkéményes füstelvezetésű konyha, amely két részre tagolódik: a bejárat mögött közvetlenül a pitvar, míg a szabadkémény alatt a konyha található. A bejárattól jobbra áll a vizespad, amelyen az ivóvíz tárolására szolgáló edények láthatók. Mögötte kisebb, falba mélyített, egypolcos fülke, a vaklik található, amelybe a tej és tejhaszon eltartására alkalmas cserépedényeket - fazekakat, csuprokat - helyezték el. A bejárattól balra lévő pad ülőalkalmatosság volt. Vele szemben áll az a 18.század végén keményfából készített, és a 19.század elején már megjavított asztal, amely a főzés munkálataihoz alkalmas szabad felületet biztosította. A pitvart a konyhától elválasztó gerenda fölé került a fazekaspolc cserép tárolóedényekkel megrakva.

A konyha hátsó falának közepén helyezkedik el a hasáb alakú, kőből és téglából épített nagykemence. A takaréktűzhely megjelenéséig a tetején főztek is. Az égő fahasábokat vas tüzikutyákhoz támasztották vagy vasháromlábat használtak. Főzésre, sütésre cserép, majd öntöttvas edények szolgáltak. A húst tepsiben, esetleg nyárson vagy szögletes rostélyon, míg a halat kör alaprajzú rostélyon sütötték.

A kemence belsejében sült a kenyér, amelynek bevetéséhez (beőttés) a gazdaasszony a kemence szája előtti mélyedésbe,az ún. kőttőlikba állt. A kemence száját előtével vagy tévővel zárták be. A nagykemence jobb oldalán kalács, süteményféle és hús sütésére szolgáló kiskemencét építettek. Mögéje került a "hamulik", amelybe a szapuval való mosáshoz szükséges fahamut gyűjtötték össze.

A kemence mindkét oldalán tűzpadka található, innen nyílik a szobai szemeskályha tüzelőnyílása, de itt főzni is lehetett. A padka végén helyezkedik el az üstház a vízforraláshoz használt katlannal. A kemencébe is betehettek étellel teli cserépfazekakat,amelyeket a kétágú, hosszú nyelű villával, a kuruglával toltak be.

A konyhában megtalálható a paraszti táplálkozás, konyhaműveletek és élelmiszertárolás e vidékre jellemző eszközanyaga (fazekak, lábasok, tálak, tepsik, kuglóf- és tarkedlisütők, szilkék, csuprok, kanalak, villák). A cserépedényeket veszprémi, szentgáli, nemesleányfalusi, sümegi, tüskevári, kapolcsi fazekasmesterek készítették.

A konyhából balra nyílik a lakószoba. Berendezése a régies, sarkos elrendezési módot őrzi. A bal sarokban a két ablak között áll a 19.századi, ún. kamarás sarokpad, alsó részén kicsi ajtóval elzárt tárolóhellyel. Előtte az ugyancsak l9. században készült keményfa nagyfiókos (kenyeresfiók) asztal helyezkedik el, mellette két barokkosan faragott háttámlájú, l704-ből való székkel. Az asztal piros díszítésű fehér takácsszőtte abrosszal letakart, étkezéshez készen. A bejárattal szemközt áll egy polgári hatást tükröző, múlt század végi, barnára festett,egyajtós fiókos kászli, tetején emléktárgyakkal, faragott, 18. század végi fűszertartóval és egy 19. századi karcolt, spanyolozott csutorával. Fölötte fakeretes tükör lóg.

A bejárattól balra áll egy 19. századi, vésett, festett komáromi típusú ruhásláda. Fölötte a falba mélyített, polcos, intarziás díszű, ajtóval ellátott tároló szekrényke, a falkászli vagy vaklik található, felső részén hosszú tálaspolccal: ide kerültek a szobát díszítő, festett, mívesen megmunkált cseréptányérok és tálak.

A bejárattal szemközti, átellenes sarokban áll egy barnára festett, esztergályozott díszű ún. tornyos ágy a múlt század végéről, fehér ágyterítővel letakarva. Előtte 19. századi klasszicizáló és empir díszítéssel faragott háttámlájú székek állnak. Az ágy végénél egy hasonló korú és kivitelezésű intarziás szekrény található. Mellette a parasztpolgári ízlésről árulkodó, a kisnemesi házakban is gyakori karospad vagy kanapé kapott helyet. Ezt követi a másik, ruhanemű tárolására szolgáló, festett, komáromi típusú láda.

Az ágy és a kászli között egy házilag, fából készített, közepén lyukas állószék vagy állóka található, benne állni tanuló leánygyermekkel. Az ágy közelében egy rácsos oldalú ún. sráglás bölcsőben pólyapárnába kötött kisgyermek alszik. Mellette idősebb asszony, a nagyanya áll. A harmadik kisgyermek a háromkerekű, házílag fából készített járóka segítségével járni tanuló fiú.

A bejárattól jobbra áll az 1854-ben veszprémi kályhásfazekas által készített, kívülről fűthető, zöld mázas kályhaszemekből vagy kupákból felrakott szemes vagy fiókos kályha, felső részén csipkés koronával lezárva. Közelében áll a fából készült karosszék, a búsuló, amely többnyire a család legidősebb férfitagjának ülőhelye volt.

Mivel egy református kisnemesi eredetű család otthona a ház, a falakon családi képek, óra és történelmi faliképek kaptak helyet. A bábuk az 1920-30-as évek parasztpolgári ruházatát viselik.

Parasztház a város közepén: egész évben várja látogatóit a Bakonyi Ház - beszélgetés Király András múzeumpedagógussal

http://reginatv.hu/videok/hatter-magazin/2016-10-18

 

Bakonyi Ház

8200 Veszprém, Erzsébet sétány 3.

Nyitva tartás:
május 16-tól egész évben hétfő kivételével 10-től 18 óráig

Jegyárak a Bakonyi ház állandó kiállítására:
Felnőtt: 600 Ft
Diák-nyugdíjas: 300 Ft
Családi (2 felnőtt, max 4 gyermek): 1200 Ft
Csoport (minimum 10 fő felnőtt / tanuló): 500 / 250 Ft

A kiállítóhely aktuális állandó kiállításai

Időtlen idők?!

A Bakonyi Ház 2016.06.11-én új kamarakiállítással gazdagodott, mely a nép kultúra tárgyi világát helyezi új, korszerű értelmezési keretek közé.