Jelenlegi hely

Tűztorony

A veszprémi vár DNy-i végén emelkedik a vár egyetlen tornya, a 48 méter magas, úgynevezett Tűztorony. A torony törtkőből falazott, hengeres része feltehetően középkori, de pontos építési idejét nem ismerjük. A torony alapozása a Várhegy előtti tér szintjén nyugszik, bejárata viszont az alapozástól több méter magasan, a vár belseje felől nyílik. A torony alaprajza legkorábban Giulio Turco császári hadmérnök 1570 táján készült felmérési rajzain látható. A 17. századi vármetszetek a Tűztorony helyén egy zömök tornyot ábrázolnak. A Tűztorony mellett épült meg 1660 táján a vár jókora DNy-i sarokbástyája. A legkorábbi olyan látkép, amelyen jól azonosítható a torony napjainkban is álló hengeres alsó része, Friedrich Bernhardt Werner 1730 körüli rézmetszete.

Az 1810-es móri földrengés a tornyot is megrongálta. A városi tanács ekkor engedélyt kért a püspöktől lebontására, és anyagának a tervezett Fecskendőház (1818‒1885 között városháza, 1885-től ipartestületi székház) építéséhez való felhasználására. A veszprémi nemesség azonban csak úgy járult hozzá a Fecskendőház építéséhez megajánlott egyharmados felajánlásához, ha a tornyot a város nem bontatja le. A torony így megmaradt, rendbe hozták, sőt a Fecskendőházat tervező Tumler Henrik építész tervei alapján 1811‒1814 között kapta késő-barokk felmagasítását és körerkélyét, „egy éjjeli-nappali vigyázó számára”.

Az építkezésről a torony gombjában elhelyezett okmány – Csirke János városi hites főjegyző 1814. október 27-én keltezett fogalmazásában ‒ a következőképpen tudósított:

„Ezen több Századoktól fogva fenn álló, s közönségessen Vigyázó=Torony névvel neveztetett Torony, attól fogva, hol gömbölűsége meg szűnik, négy szegletes formája pedig kezdődik, a Közbátorság, s a Város diszére, két harmad részben ugyan a’ Városi Polgári Közönség, egy harmad részben pedig a’ Nemesi=Közönség’ kölcségével, ezen kivűl Számosabb egyes egyes Városi Lakosoknak önként való adakozásával emeltetett ezen mostani fényes, és pompás állapottyára, ezen folyamatba való Egy ezer Nyolczszáz tizen negyedik Esztendőben.” Ismerjük az építésében részt vett mesteremberek neveit is: „Kőmíves Mester Szapkovics Sebestyén, Vizler János Pallérral; Ács Mester Fogt Jóseff, Tillinger Károly Pallérral; Lakatos Mester Jordán Bernát, Ki a’ Magyar Ország’ Czímerének és a’ Koronának elkészittésébe Mesterségebéli Tudományos gyakorlottságának Remek mívét adta. Foichtinger Károly Képíró, ki azokat megaranyozta és kiirta; Kolompáros Mester Krénicz Ignácz, ki mind az egész Tornyot is bé fogja fedelezni; ugy szintén Gombos Mester Teller János is, ki azon Gombot 25. darab species, Négy forént Harmincz Krajczárokat darab számba érő és fel olvasztott finom Arannyal, tüzbe tükröző pompára Remekül meg aranyozta ‒ mindnyájan Weszprém Városának Polgári és Lakossai”.

Ettől kezdve tehát a torony egy állandó tűzőrnek helyet adó Tűztoronyként, másként Vigyázótoronyként szerepelt. A torony alatt, Strapkovics Sebestyén építőmester kivitelezésében megépült városháza Fecskendőház elnevezése arra utalt, hogy az épület két (mára már befalazott) árkádos utcai nyílása alatt állandóan egy-egy (lóval vontatott) fecskendő-, azaz tűzoltókocsi állt készenlétben. A Tumler-féle építkezés befejezését jelöli a torony falában magasan elhelyezett emléktábla felirata: „DEUS EST FORTITUDO. RENOVATA 1817” (Isten az erősség. Megújítva 1817.) A torony ekkori állapotát mutatja a nemesvámosi születésű Berken János 1817-1818-ban készült lazuros tollrajza: „Az új városházánál való Vigyázótorony”.

A torony következő javítására 1891-ben került sor. Ennek részleteit Vikár Lajos városi főjegyző toronygombba helyezett, 1891. október 22-én kelt „Emlékirat”-a örökítette meg. A munkákban részt vettek: Kéz Antal ácsmester, Kéz Ferenc ácssegéd, Tóth Mihály, Paksi Ignác, Takács János kőmívesek, Szilágyi Mihály rézműves mester, Mező Lajos aranyozó, Mendelényi István órás, Kohl Antal technikus (toronygomb tisztítása), Eotli Antal budapesti vasgyáros (vas csigalépcső készítése). A Tűztornyot ekkor a városházával és saját lakásával – „a tűznek gyorsabb jelezhetése végett” – dr. Óvári Ferenc ügyvéd, tűzoltó-főparancsnok saját költségén „telephonnal hozta összeköttetésbe”. A toronyban őrködő, a város által fizetett tűzoltók ekkor Szép Károly, Kungli Antal, Beiczer Antal és Kis Sándor voltak. A toronyban a 2. világháború idején légoltalmi figyelő szolgálat működött.

A messziről látható torony mindig alkalmas volt arra, hogy a várost uraló erők jelképét elhelyezzék rajta. Francsics Károly borbélysegéd naplójából tudjuk, hogy 1849. január 18- án a bevonuló császári csapatok nyomában kitűzték rá a fekete-sárga zászlót. Majd 1849. augusztus 27-én ismét fekete-sárga zászló jelent meg a nemzeti mellett. Ez a folyamat folytatódott a 20. században is. Az 1956-os forradalom idején, október 25-én, Nagy László ácsmester, Szakács Ferenc és Hungler Lajos segítségével eltávolította az 1945 után általa, a korábbi magyar címer helyére, a torony tetejére fölhelyezett vörös csillagot. „Pénzért felraktuk, de levesszük ingyen” – mondta. A forradalom után a csillag visszakerült, és maradt az 1984-es javításig. Ekkor felmerült az igénye a régi címer visszahelyezésének, de az akkori vezetés ezt nem engedte. Az ekkor újabbra cserélt vörös csillag helyére csak 1990-ben kerülhetett vissza a felújított régi országcímer.

A torony utolsó nagyobb javítása 1984-ben történt. A helyreállításhoz ekkor régészeti ásatás is kapcsolódott, amelynek célja volt kideríteni, hogy milyen mélyre alapozták a torony falait. A szorosan körbeépített torony mellett azonban kívül sehol sem volt hely a kutatáshoz. Ezért a torony belsejében próbált a kutatás lehatolni az alapokig. A bejárati küszöbtől mérve 7 méter vastag, 17‒20. századi leleteket tartalmazó feltöltést távolítottak el a toronytestből. Ekkor egy habarcsba rakott köves szint következett, amelynek az elbontását a statikus nem javasolta. Így nem sikerült meghatározni az alapozás mélységét.

A veszprémi Tűztorony napjainkban minden órában Csermák Antal Verbunkosát játssza. A torony körerkélyéről csodás kilátás nyílik Veszprém városrészeire.

Tűztorony

8200 Veszprém, Vár utca 9.

Telefon: +36 88 610 516, +36 88 610 517

Nyitva tartás: március 15. és október 30. között naponta  9.00 - 17.00

Október 30. és március 15. között külön kérésre időpontegyeztetéssel látogatható a Tűztorony.

Jegyárak:

Felnőtt: 600 Ft
Kedvezményes: 300 Ft
Családi: 1200 Ft
Csoportos: 400/250 Ft