Jelenlegi hely

A veszprémi csutorások – szabadegyetemi előadás

2015. szep. 8. kedd
16:30 - 18:00
Helyszín: 
Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém, Erzsébet sétány 1.)

A Laczkó Dezső Múzeum 2015/2016-os Múzeumi Szabadegyetemének első előadása 2015. szeptember 8-án, kedden 16.30-kor kezdődik a Laczkó Dezső Múzeumban (8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.).

Az aktuális előadás témája: A veszprémi csutorások
Előadó: Schleicher Veronika néprajzkutató

A 2015/2016. évi tudományos ismeretterjesztő előadássorozatunk olyan kézműves, kisiparos mesterségeknek állít emléket, amelyek már feledésbe mentek, eltűntek a mindennapi életből vagy az idők szavának engedelmeskedve, jelentős mértékben átalakultak, modernizálódtak, ugyanakkor virágzásuk a 18-19. század időszakára tehető. Az előadásokban természetesen nem csak ezeket a mesterségeket mutatjuk be, de felidézzük azoknak az embereknek az alakját is, akik egy-egy területnek jeles képviselői voltak.

A szeptember 8-i, keddi előadás a veszprémi csutorásmesterség történetét mutatja be. Kitér a veszprémi céh országos jelentőségére, ismerteti a mesterséggel kapcsolatos múzeumi dokumentum- és tárgyi anyagot.

A csutorakészítő szakma az esztergályos mesterség egy speciális altípusa. Bár a 18. századtól kezdve mind a hadsereg, mind a paraszti háztartások nagy mennyiségben használták a csutorának nevezett lapos, kerek hasú, négy kis lábon álló kulacsot, a mesterséggel kapcsolatos ismeretek mégis mostoha kutatási területnek számítanak az etnográfián, illetve a kézműves ipartörténeten belül.

Ezért is terheli különös felelősség a Laczkó Dezső Múzeumot, amely a céhes anyag, majd az országban működő utolsó csutorásmester műhelyének és szerszámainak begyűjtésén keresztül lényegében e mesterség kutatási bázisának számít a Kárpát-medencében.

A szabadegyetem új előadássorozata tehát nem véletlenül kezdődik éppen a mára feledésbe merült csutorásság bemutatásával. Így kívánjuk felhívni a figyelmet erre a valóban veszpréminek nevezhető mesterségre, amelyet másfél évszázaddal ezelőtt még mintegy negyven mester űzött a városban, termékeit pedig sok százezer osztrák és magyar katona, bortemelő és -fogyasztó dunántúli paraszt használta.